A svájci banktitkot a hasonnevű 1934-ben életbe lépett törvény védi. Azóta folyamatos támadások érik Svájcot a pénzügyi magánélet tisztelete miatt, főleg a közelmúltban történt gazdasági válság alatt komoly gondba került kormányok, mert szerintük az alpesi ország segíti az adócsalókat, hogy elrejtsék vagyonukat.
Az OECD 2009 áprilisában rakta Svájcot a “részlegesen együttműködő adóparadicsomok” szürkelistájára. Hat hónappal később az ország lekerült a szégyenfalról, miután megkötötték a kellő számú kettős adózást elkerülő egyezményt.
2011. februárja óta egyedi, indokolt esetekben Svájc együttműködik más országok hatóságaival, de továbbra is elutasítják az automatikus adóinformáció-cserét, nem adnak át adatokat nyomozó hatóságoknak vagy külföldi államoknak megfelelő bizonyíték nélkül.
A legnagyobb kárt okozó adócsalás az Egyesült Államokban történt. 2009. februárjában a UBS óriásbankot azzal vádolták meg, hogy segédkezet nyújtott több ezer amerikai állampolgárnak, hogy elrejtsék vagyonukat a rettegett amerikai adóhatóság (IRS) elől. A banknak 780 millió dolláros kártérítést kellett fizetnie és át kellett adni 285 számlatulajdonos adatait.
Tavaly a svájci parlamentnek el kellett fogadnia, hogy a UBS-nek át kell adni 4.450 amerikai ügyfél adatait az amerikaiaknak, így megszegték a svájci banktitok törvényt, hogy elkerülhessenek egy igen kínos amerikai pert.
Az elmúlt két évben több svájci bankokból lopott adatokat tartalmazó CD_t vettek meg külföldi kormányok.
Jelenleg Svájc Angliával és Németországgal tárgyal egy olyan megoldásról, hogy svájci bankok forrásadót fizetnének a svájci bankszámlák külföldi tulajdonosai után. Egy ilyen megállapodás megkötésével feleslegessé válna az ügyfelek adatainak átadása.
Kapcsolódó cikkek:
Svájcba menekítik az arabok vagyonukat a zavargások miatt
Svájci bankokat érintő nemzetközi jogsegély büntető ügyekben
